Schmidt Mária: a politikusoknak nincs tekintélyük

on .

A politikusoknak többnyire nincs tekintélyük, mert kiderült, hogy gazdasági érdekcsoportok kiszolgálói - mondta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Nyugaton a helyzet változóban című kötet szerzője a könyv bemutatóján szerdán Budapesten.

A XXI. Század Intézet rendezvényén Schmidt Mária példaként említette: az EU vezetői GDP-ről vagy inflációról beszélnek, de közös külpolitikáról nem.
    A kulturális minták erodálódása mindenre kihat - folytatta -, miközben olyan értelmiségi elit alakult ki, amely átengedte az élet minden területén a magyarázatot a közgazdászoknak, tehát kialakult a gazdaság primátusa. Schmidt Mária úgy látja, "a válság lehetőség és kényszer egyben, visszafelé nem vezet út", az új utat pedig közösen kell megtalálni.
    Megállapította: Európában jelenleg nincs normakövetés, mert az emberek nem tudják, mi a norma, ha pedig "nincs minta és tekintély, akkor orientációs válság keletkezik, és most abban vagyunk". A mediatizált társadalom minden tekintélyt lerombol, és emiatt nehéz felállítani olyan mintát, amelyet az egyszerű polgárnak követnie kellene - tette hozzá.
    A történész rámutatott: a széles értelemben vett Nyugat a saját értékeinek a konzekvens képviseletére sem képes, ami összefügg az értékválsággal. Példaként hozta fel, hogy Franciaország híres volt arról, hogy mindenikit tudott integrálni, most pedig először fordul elő az, hogy a muzulmánok nem akarnak franciák lenni, ahogy a törökök sem akarnak németek lenni Németországban.
    Békés Márton történész a kötetet izgalmasnak nevezve arról beszélt, hogy a kiadvány "kényelmetlen kérdéseket tesz fel", és annak bizonyítéka, hogy "lehet jövőbe látó, izgalmas könyvet írni".
    Szólt arról is, hogy a születésszám csökkenése Japánban a legnagyobb mértékű, ahol tömeges az aszexualitás, az emberi kapcsolatok hisztérikussága és a depresszió. Az állandó online jelenlét igénye véleménye szerint "ostoba, ingerek nélküli életre vezetett", amelyből "az emberi érzelmek stimulálásának vágya elillant", és "sokkal inkább vásárolunk, mint hogy egymás felé fordulnánk".
    Megjegyezte: a gazdasági válságok kulturális válságok is, amelyek megoldását "lehet, hogy a teológiai kérdéseknél érdemes kezdeni". Utalt arra, hogy Hollandiában nemrégiben a helyi zsidó közösség támogatásával induló szélsőjobboldali képviselő nyerte a választást, őt az iszlám ellen támogatta a helyi zsidóság. A multikulturalizmus befogad olyan csoportokat, amelyeknek a kulturális kohéziójuk nagyobb, mint a helyi társadalomé - világította meg.
    Pogonyi Szabolcs filozófus azt mondta: a kötet szélesebb rétegeket is meg tud szólítani, a szerző bátran használja a köznyelvet, határozott véleményt fogalmaz meg, és szenvedélyesen érvel. A könyvben szerepel egyebek mellett az, hogy a gazdasági válság morális válság következménye. 
    A könyv kitér arra is, hogy a hagyományos jobb- és baloldal meghatározása ma már értelmetlen, a baloldal "kifogyott a munkásokból, és kacérkodott a liberális gazdaságpolitikával is", míg "a jobboldal szociálisan érzékeny lett", ezzel együtt a szociáldemokrácia legnagyobb törekvése megvalósult, amikor kialakult a szociális rendszer, miközben "a különböző pártok egymásra licitálva ígérnek jólétet".
    Annak a véleményének is hangot adott, hogy a vallásosság és a demográfiai válság között nincs összefüggés, mert Olaszországban nagyobb a probléma ezen a téren, mint a szekularizált Franciaországban.
    Az eseményen megjelent Darák Péter, a Kúria elnöke és Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A kötet bemutatóját Betlen János újságíró moderálta.